Jelenlegi hely

Címlap » Érettségi

2016/2017. tanév
100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet /Tájékoztató/

AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA MENETE

Az írásbeli vizsga

20. §(1) Az írásbeli vizsgán részt vevő vizsgázókat vizsgacsoportba kell beosztani. Minden vizsgacsoportot vizsgatárgyanként egytől kiindulva, folyamatosan, arab számok alkalmazásával meg kell jelölni.

(2) Az írásbeli vizsgát olyan épületrészben kell megszervezni, amelynek felügyelete megfelelő módon biztosítható. Az írásbeli vizsga időtartama alatt a vizsgázók részére elkülönített épületrészbe a vizsgázókon és a vizsgabizottság elnökén, a felügyelő tanárokon, valamint az írásbeli vizsga ellenőrzésére érkező hivatalos szervek képviselőin kívül csak az igazgató engedélyével lehet belépni. Gyakorlati vizsga és technikai berendezés igénybevételével készített írásbeli vizsga esetében az elkülönített épületrészben - amennyiben ez a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében szükséges - az igazgató engedélyével jelen lehet olyan személy, aki a technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős.

(3) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsganap kezdetekor a felügyelő tanár - az előzetes csoportbeosztás alapján - úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

(4) A vizsganap kezdetekor az igazgató a felügyelő tanár jelenlétében mindegyik vizsgateremben megállapítja a jelenlévők személyazonosságát. Ezt követően ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit, majd kiosztja a feladatlapokat. A feladatlapok kiosztásakor a vizsgázók közül csak a vizsgázásra kijelölt csoport tagjai lehetnek jelen.

(5) A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható.

(6) A vizsgateremben és a folyosón gondoskodni kell az állandó felügyeletről. A felügyelő tanárok az igazgató által előre megállapított sorrendben, óránként váltják egymást. A felügyelő tanár feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytől segítséget vegyen igénybe.

21. §(1) Az írásbeli vizsgán csak a központilag kiadott feladatlapon, valamint a vizsgát szervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. A ki nem osztott feladatlapokat az írásbeli vizsga befejezéséig az igazgató az irodájában őrzi. Valamennyi vizsgatárgy egy-egy feladatlapját az érettségi vizsga jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(2) Az íróeszközökről és a segédeszközökről a vizsgázók gondoskodnak. A részletes vizsgakövetelmény és vizsgaleírás határozza meg, hogy melyek azok az eszközök, amelyekről az iskolának kell gondoskodnia. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik.

(3) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap keltét, a vizsgatárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni.

(4) Az írásbeli vizsga alatt a helyiséget csak indokolt esetben lehet elhagyni, s lehetőleg egyidejűleg csak egy vizsgázónak. A folyóson a felügyelő tanár gondoskodik arról, hogy a vizsgázók ne kerülhessenek kapcsolatba senkivel.

(5) A helyiséget elhagyó vizsgázó átadja vizsgadolgozatát a felügyelő tanárnak, aki a távozás és a visszaérkezés pontos idejét arra rávezeti.

(6) Az írásbeli munka befejezése után a vizsgázó a vizsgadolgozat üresen maradt részeit, valamint a piszkozatlapokat áthúzza, a megoldást tartalmazó vizsgadolgozatot az üres feladatlapokkal, a piszkozatot tartalmazó áthúzott lapokkal együtt belehelyezi a nevével ellátott borítékba, és nyitva átadja a felügyelő tanárnak. A felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozat üresen maradt részeit és a piszkozatlapokat a vizsgázó áthúzta-e. Ezt követően a vizsgázó jelenlétében leragasztja a borítékot. A felügyelő tanár a jegyzőkönyvben feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja. A vizsgázó a boríték lezárása után távozik a vizsga részére elkülönített épületrészből.

23. § (1) Ha a felügyelő tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó vizsgadolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A felügyelő tanár a folyóson lévő felügyelő tanár útján értesíti az igazgatót.

(2) Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a felügyelő tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan eseményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a felügyelő tanár, az iskolaigazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

24. § (1) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból pótló vizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatárgyból javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

(4) Az első bekezdésben meghatározott esetben

a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen,

b) az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetőség az adott vizsgaidőszakban írásbeli vizsga letételére, engedélyezhető az írásbeli vizsgarész szóbelivel történő kiváltása. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni,

c) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell,

d) ha az adott vizsgatárgyban nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja.

25. § (1) Az írásbeli vizsga vizsgadolgozatait a szaktanár kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli.

(2) A vizsgakérdésekre kidolgozott megoldásokat az útmutató alapján kell javítani és értékelni.

(3) Ha a szaktanár a vizsgadolgozatok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a vizsgadolgozatra, és értesíti az igazgatót.

(4) Az igazgató által megadott határidőre a szaktanár benyújtja a kijavított vizsgadolgozatokat az igazgatónak. A vizsgabizottság jegyzője a szaktanár által javasolt értékelést az osztályozó ívre rávezeti.

26. § (2) Az írásbeli vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a szóbeli vizsga előtt nyilvánosságra kell hozni. A vizsgadolgozatot és az útmutatót a vizsgázó, a vizsgabizottság elnökéhez történő megküldés előtt, az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját vizsgadolgozatáról másolatot kell készíteni. A másolat elkészítésével kapcsolatos költségeket - az igazgató rendelkezése szerint - meg kell téríteni. A megtekintésre, a másolat készítésére egy munkanapot - nyolc órát - kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Észrevétel kizárólag az útmutatóban foglaltaktól eltérő javítás vagy az értékelés számszaki hibája esetében tehető. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített vizsgadolgozatokat, és tehetnek észrevételt a szaktanár értékelésére.

A vizsgabizottság előzetes értekezlete

27. § (1) A szóbeli vizsga megkezdése előtt, legkésőbb a szóbeli vizsga napján a vizsgabizottság értekezletet tart, amelyen megállapítja az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszok minősítését, a szóbeli vizsga időbeosztását, a vizsgázók és a vizsgatárgyak sorrendjét, valamint az eredményhirdetés időpontját.

29. § (1) A vizsgabizottság az előzetes értekezleten - az ügy kivizsgálása után - dönt az írásbeli vizsgával kapcsolatos szabálytalanságról.

(2) A vizsgabizottság indokolt esetben meghallgatja a vizsgázót, a felügyelő tanárt, a szaktanárt, az érdekelt és más vizsgázókat. A szabálytalanság kivizsgálásával kapcsolatosan - minden esetben - részletes jegyzőkönyvet kell készíteni. A részletes jegyzőkönyvben rögzíteni kell minden olyan eseményt, tényt, amelyből megállapítható, hogy mi történt, továbbá az elhangzott nyilatkozatokat. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság elnöke és jegyzője, a vizsgázó, valamint akiket meghallgattak, írja alá.

(3) Ha a vizsgázó szabálytalanságot követett el, a vizsgabizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt,

b) az adott vizsgatárgyból a vizsgázót javítóvizsgára utasítja,

c) a vizsgázót valamennyi vizsgatárgyból javítóvizsgára utasítja.

(4) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést, annak indokait, valamint a döntés elleni jogorvoslati lehetőséget határozatba kell foglalni.

(5)(6) Az előzetes értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezlet idejét és helyét, a jelenlévő és a hiányzó vizsgabizottsági tag nevét, a vizsgabizottság jegyzője nevét, továbbá a távolmaradás okát, az értekezlet során hozott minden döntést és annak indokolását, az értekezlet esetleges vitaanyagát, a kisebbségi véleményt.

30. § e) a felügyelő tanár az ültetést követően minden vizsgázó részére átad egy-egy borítékot, amelyen feltüntették az azonosító jelet, a vizsgatárgyat és a vizsga szintjét. A borítékon a vizsgázó nevét nem szabad feltüntetni. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlap minden oldalán, valamint a pótlapokon feltünteti az azonosító jelét. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni,

f) az írásbeli munka befejezése után a felügyelő tanár - a vizsgázó jelenlétében - ellenőrzi, hogy a vizsgadolgozaton, a borítékon és a jegyzékben szereplő azonosító jelek megegyeznek-e, a felügyelő tanár a jegyzéken feljegyzi a befejezés időpontját, és aláírja a jegyzéket,

g) a vizsgázó a boríték lezárása után a jegyzék aláírásával igazolja, hogy az azonosító jelek egyeztetése megtörtént,

o) az igazgató a vizsgázónak a kijavított vizsgadolgozatra benyújtott észrevételét a vizsgadolgozattal együtt megküldi a kormányhivatalnak, amely az észrevétellel érintett feladatot egy olyan szaktanárral, aki a dolgozat értékelésében eddig nem vett részt az útmutató alapján újraértékelteti, a szaktanár megállapítja az általa javasolt pontszámot, amely a korábbiakban megállapított pontszámtól pozitív és negatív irányban is eltérhet, ezt követően a szaktanár értékelésének eredményét a kormányhivatal megküldi a vizsgabizottságot működtető intézmény igazgatójának,

A szóbeli vizsga menete

31. § (5) Ha a vizsgázó egy vizsgatárgy gyakorlati vizsgarészének teljesítésére - neki fel nem róható okból - képtelenné válik, az igazgató engedélyével, a Hivatal, valamint a kormányhivatal egyidejű és azonnali értesítése mellett az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat választhat, vagy a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolhatja. Amennyiben a vizsgázó új vizsgatárgyat választ, ám annak írásbeli vizsgája már lezajlott, az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Ebben az esetben a vizsgát a 37. § (3) bekezdése szerint kell megszervezni és minősíteni.

33. § (2) A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket érintő döntéseit, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával kapcsolatos tudnivalókat, az érettségi vizsgát követő eredményhirdetés helyét és idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, és ismerteti a vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét.

34. § (1) A szóbeli vizsga - beleértve a tételhúzást is - reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.

(2) A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.

35. § (1) A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

(2) Minden vizsgázónak - az idegen nyelv kivételével - vizsgatárgyanként harminc perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

(3) Egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - középszintű vizsga esetén tizenöt percnél több nem lehet.

(4) Az egyes vizsgatárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező tanár gondoskodik.

(5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik.

36. § (1) A szóbeli vizsgán a tételt a vizsgázó húzza, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét - ha a részletes vizsgakövetelmények másként nem rendelkeznek - a vizsgázó határozza meg. A kihúzott tétel sorszámát rá kell vezetni az osztályozó ívre.

(2) A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad vagy súlyosan téved, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat.

(4) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.

(5) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12%-át, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.

(6) Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatárgyból történő tételhúzás előtt, szükség esetén a vizsgahelyiséget rövid időre elhagyhatja.

39. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el (pl. társának segítséget nyújt, vagy társa segítségét veszi igénybe, meg nem engedett eszközt használ), vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.

(2) Az igazgató a szóbeli vizsga szünetében vagy a befejezését követően haladéktalanul részletes jegyzőkönyvet készít a szabálytalanság elkövetéséről. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a meghallgatottak nyilatkozatát, minden olyan eseményt, körülményt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet vizsgabizottság elnöke és jegyzője, továbbá az, akit meghallgattak, írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

40. § (1) Ha a vizsgázó fel nem róható okból a szóbeli vizsgán nem jelenik meg, vagy a vizsga helyszínéről engedéllyel eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedéllyel nem fejezi be, a szóbeli vizsgát - ha erre lehetőség van - az igazgató engedélyével az adott vizsganapon vagy az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján megismételheti, illetve ha erre nincs mód, másik vizsgaidőszakban, pótló vizsgát tehet.

(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgáról felróható okból távol marad, vagy a vizsga helyszínéről engedély nélkül eltávozik, illetve a megkezdett vizsgát engedély nélkül nem fejezi be, azokból a vizsgatárgyakból, amelyekből nem tett szóbeli vizsgát, másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehet.

(3) E § alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Az egyes vizsgatárgyból tett emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára vonatkozó külön szabályok

40/A. § (1) Ha a vizsgázó emelt szintű érettségi vizsgát tesz, a 31-37. §-ban foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a szóbeli tételeket a Hivatal készítteti el, és juttatja el a kormányhivatalhoz, amely átadja azokat a tantárgyi bizottságoknak,

b) egy-egy vizsgatárgyból a feleltetés időtartama - ha e szabályzat másképp nem rendelkezik - húsz percnél több nem lehet,

f) ha a vizsgázóval szemben annak gyanúja merült fel, hogy szabálytalanságot követett el, a tantárgyi bizottságnak javaslatot kell tenni a minősítésre arra az esetre, ha a bizottság a szabálytalanságot megállapítja, és arra az esetre, ha megállapítja, hogy nem történt szabálytalanság,

(3) Az előzetes értekezleten meghozott döntéseket a vizsgázóval a tájékoztató értekezleten közölni kell.

A nemzeti, etnikai kisebbségi nyelvű és a két tanítási nyelvű érettségi vizsgára vonatkozó külön rendelkezések

53. § (4) A két tanítási nyelvű érettségi vizsgán

a) a kötelező idegen nyelv vizsgatárgy a célnyelv,

b) a célnyelven tanult vizsgatárgyak közül legalább kettőből - annak valamennyi tételéből - célnyelven kell vizsgázni,

c) a célnyelven folyó írásbeli vizsga ideje az írásbeli vizsga minden - időben elkülönülő összetevője esetében - huszonöt százalékkal megnövelhető,

d) a célnyelven folyó írásbeli vizsgán kétnyelvű szótár használható,

e) a célnyelven tanult vizsgatárgyakból a szóbeli vizsgán a feleltetés harminc percig tarthat,

(9) A két tanítási nyelvű, valamint a nemzetiségi oktatásban részt vevő iskola tanulójának a történelem vizsgatárgy célnyelven, nemzetiségi nyelven folyó írásbeli érettségi vizsgáján a forrásszövegeket magyar nyelven is rendelkezésére kell bocsátani.

54. § (1) A vizsgázó érettségi bizonyítványa,

(4) A vizsgázó érettségi bizonyítványa, ha a vizsgázó célnyelvből sikeresen teljesítette emelt szinten az érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgáit, azoknak minden vizsgarészét a részletes követelményekben meghatározott módon, továbbá

a) legalább 60%-ot ért el, és

b) a másik két vizsgatárgyból célnyelven, sikeres, legalább középszintű, vizsgát tett,

felsőfokú (C1) komplex típusú államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratnak minősül.

 

59. § (1) A vizsgázó, a kiskorú vizsgázó szülője a vizsgabizottság döntése ellen az Nkt. 38. § (7) bekezdésében szabályozott törvényességi kérelmet - a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak címezve - az igazgatónak nyújthatja be.

(2) Az igazgató a törvényességi kérelmet a döntéssel kapcsolatosan rendelkezésre álló valamennyi irat másolatával együtt a benyújtás napján, illetve, ha ez nem lehetséges, a benyújtást követő első munkanapon kézbesítővel megküldi a kormányhivatalnak, a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatalnak. A kérelemhez csatolni kell a vizsgabizottság elnökének az üggyel kapcsolatos nyilatkozatát is.

 

Az írásbeli vizsgadolgozatok megtekintésének időpontja: 2013. június 4. 8-16 óra

 

 



A határidő (március 1.) közeledtével érdemes áttekinteni, hogyan kell/lehet az érettségi vizsgára jelentkezni. Alapvetően három esetet kell megkülönböztetnünk:

  1. végzős diákjaink az ún. rendes érettségi vizsgára jelentkeznek,
  2. alsóbb éves tanulóink ún. előrehozott érettségi vizsgára jelentkezhetnek,
  3. korábban végzett diákjaink ún. kiegészítő, ismétlő, vagy javító érettségi vizsgákra jelentkezhetnek.

A rendes érettségi vizsga

Rendes érettségi vizsgát a tanuló a középiskola befejezése után, de még tanulói jogviszonyának fennállása alatt (vagy annak megszűnését követően első alkalommal) tesz.

Az érettségi vizsga tárgyai

Változatlanul öt tárgyból kell érettségi vizsgát tenni. Az öt tárgy közül az alábbi négy kötelező:

  • magyar nyelv és irodalom / nemzetiségi nyelv és irodalom
  • matematika
  • történelem
  • idegen nyelv

Az ötödik vizsgatárgyat az érettségire jelentkező maga választja meg, ezt nevezzük kötelezően választott vizsgatárgy.

Emellé a vizsgázó még további szabadon választott vizsgatárgyakat jelölhet meg. A választható tantárgyak kapcsán nincsenek korlátok, csupán annyi a követelmény, hogy az adott tárgyból lehessen érettségi vizsgát tenni, és a választással igazodni kell a vizsgaidőszak rendjéhez, illetve ezen belül a kitűzött vizsganapokhoz.

Egy adott tantárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt akkor lehet érettségi vizsgára jelentkezni, ha a jelentkező teljesítette a középiskola helyi tantervében meghatározott követelményeket, akár tanórai részvétellel, akár osztályozó vizsga során. Az érettségire jelentkező tanuló döntheti el, hogy mely tantárgyakból kíván középszinten és melyekből emelt szinten vizsgázni, függetlenül attól, hogy az adott tárgyat milyen szinten tanulta. Egy vizsgaidőszakban egy vizsgatárgyból csak egy szinten lehet vizsgázni.

Az érettségi vizsga értékelése

Az értékelés mindkét szinten vizsgatárgyanként történik.

Az elégséges alsó határa mind közép-, mind emelt szinten az elérhető pontszám 25%-a, azzal a megszorítással, hogy a tanulónak a vizsga sikeres teljesítéséhez minden egyes vizsgarészen (például írásbelin és szóbelin egyaránt) külön-külön is legalább 12%-os teljesítményt el kell érnie.

A vizsgán elért pontszámot az elérhető pontszám százalékában fejezik ki.

A vizsga minősítését ez a százalékérték , és az ennek alapján kiszámított érdemjegy együttesen alkotja.

A százalékértékek és az osztályzatok megfeleltetése nem azonos a két szinten. Ugyanaz a százalékérték emelt szinten általában jobb osztályzatnak felelhet meg, mint középszinten.

Középszintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 80–100% elérése esetén jeles (5),

b) 60–79% elérése esetén jó (4),

c) 40–59% elérése esetén közepes (3),

d) 25–39% elérése esetén elégséges (2),

e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).

Emelt szintű érettségi vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:

a) 60–100% elérése esetén jeles (5),

b) 47–59% elérése esetén jó (4),

c) 33–46% elérése esetén közepes (3),

d) 25–32% elérése esetén elégséges (2),

e) 0–24% elérése esetén elégtelen (1).

 

Az érettségi bizonyítványban minden egyes vizsgatárgyból feltüntetik a vizsga szintjét, érdemjegyét és a százalékos teljesítményt. Például: "fizika emelt szint, 62%, jeles (5)". A százalékok alapján számolható ki a felsőoktatásba való bejutásnál fontos "szerzett pont".

Érettségi és továbbtanulás

A választható tantárgy(ak) kiválasztásánál nagyon fontos szempont a jelentkező továbbtanulási szándéka.

A megcélzott felsőoktatási intézmény felvételi tárgyaiból muszáj érettségi vizsgát tenni, különben felsőoktatási jelentkezése érvénytelen!

Érettségi vizsgára egy tárgyból csak akkor lehet jelentkezni , ha a tanuló az adott tantárgyból teljesítette az iskola helyi tantervében előírt követelményeket, azaz kapott valamilyen év végi osztályzatot és ez benne van a bizonyítványában.

Az egyes érettségi tantárgyakból középszinten, vagy emelt szinten lehet érettségi vizsgát tenni. Az érettségiző - függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű vizsgára készült fel - szabadon választhatja meg a vizsga szintjét.

Előrehozott érettségi vizsga

Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.

Az előrehozott érettségi vizsga megkezdésének tehát az a feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell a saját középiskolájának helyi tantervében az adott vizsgatárgyra ? a teljes tanulmányi időre vonatkozóan ? megfogalmazott követelményeit, és meg kell szereznie az abban előírt osztályzatokat. E nélkül a tanuló nem bocsátható érettségi vizsgára. Az osztályzatok megszerzése leggyakrabban osztályozó vizsgával történik. Ha valaki május-júniusban olyan tárgyból kíván előrehozott vizsgát tenni, amelyet abban a tanévben fejez be, még az írásbeli érettségi vizsgaidőszak kezdete előtt (idén: 2010.05.03.) teljesítenie kell az osztályozó vizsgát az adott vizsgatárgyból. Ebben az esetben a jelentkezőnek ki kell töltenie a JELENTKEZÉSI LAP OSZTÁLYOZÓVIZSGÁRA című lapot is!

Az előrehozott érettségi vizsga ugyanolyan érettségi vizsgának minősül, mint a rendes érettségi vizsga:

  • a jelentkezéstől ebben az esetben sem lehet visszalépni;
  • a jelentkezés szintje a jelentkezési határidőt követően nem módosítható;
  • egy tárgyból adott szinten egy alkalommal tehető előrehozott érettségi vizsga;
  • a sikeres (elégtelentől különböző eredményű) előrehozott érettségi vizsga megismétlésére jobb érdemjegy megszerzése érdekében nincs lehetőség;
  • ha az előrehozott vizsga során a vizsgázó középszinten vizsgázott, tanulói jogviszonya alatt egy alkalommal szintemelő érettségi vizsgát tehet az adott vizsgatárgyból.

Az előrehozott érettségi vizsga után a tanuló nem kap érettségi bizonyítványt. Az előrehozott érettségi vizsga szintjét, érdemjegyét és százalékos eredményét az iskola rávezeti a tanuló törzslapjára, a tanuló a vizsgáról törzslapkivonatot kap. Érettségi bizonyítványt a rendes érettségi vizsga után kap a tanuló, az előrehozott érettségi vizsga eredménye ekkor kerül be a bizonyítványba.

A jelentkezés menete, módja

A tanulói jogviszony fennállása alatt a jelentkezést a vizsgabizottságot működtető iskolába (azaz az érettségiztető középiskolába) lehet benyújtani.

A tanulói jogviszony megszűnését követően középszintű érettségi vizsgára a vizsgabizottságot működtető középiskolában, emelt szintű érettségi vizsgára pedig csak az Oktatási Hivatalnál lehet jelentkezni.

A jelentkezés végső határideje március 1., utána jelentkezést sem elfogadni, sem módosítani nem lehet.

A lépések:

  • A diákok személyes adatainak rögzítése az érettségi szoftverben.

Ezt a rendes érettségizők (azaz a végzősök) esetében az érettségi szoftver megnyitása után (várhatóan január 15.) iskolánk automatikusan megteszi.

Az előrehozott érettségi vizsga letételének szándékát legkésőbb 2010. január 29-ig kell jelezni a letölthető Szándéknyilatkozat kitöltésével és a titkárságon történő leadásával. (Ez a nyilatkozat azt a célt szolgálja, hogy a jelentkezést az érettségi vizsga adminisztrációs rendszerében ? az ún. érettségi szoftverben ? elő tudjuk készíteni. Amennyiben a tanuló a megadott határidőig nem nyilatkozik szándékáról, nem tudjuk garantálni, hogy érettségi jelentkezése eljut az Oktatási Hivatalhoz!)

  • A személyi adatokkal ?megszemélyesített? jelentkezési lapok kinyomtatása és átadása a diákoknak.

Ez várhatóan január vége előtt megtörténik.

  • A diákok otthon szüleikkel kitöltik és aláírják a jelentkezési lapot (közben ellenőrzik az abban szereplő személyi adatok pontosságát is!), majd átadják osztályfőnöküknek legkésőbb 2011. február 5-ig.

Ezen a formanyomtatványon - a személyes adatokon kívül - fel kell tüntetni

- a kötelező vizsgatantárgyakat,

- a kötelezően és a szabadon választható vizsgatantárgyakat,

- a vizsga szintjét és fajtáját,

- azt, hogy a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló akar-e valamilyen mentességgel, kedvezménnyel élni. (Például: másik tantárgy választása, hosszabb felkészülési idő igénylése, az írásbeli vizsgán segédeszköz használata ? például számítógép ?, illetőleg felcseréli-e a szóbeli vizsgát írásbelire vagy a szóbelit írásbelire.) Ebben az esetben a jelentkezési laphoz csatolni kell a kért kedvezményt pontosan leíró kérelmet, illetve az azt megalapozó szakértői véleményt.

Az informatika vizsgára jelentkező tanulóknak a jelentkezéskor nyilatkozatot kell kitölteniük a vizsgán történő szoftverhasználatra vonatkozóan.

A testnevelés vizsgára jelentkezőknek a jelentkezéskor szintén nyilatkozatot kell kitölteniük.

Fontos, hogy a korábbi érettségi vizsgaidőszakokban már megszerzett, sikeres vizsgákból (?előrehozott?) is ?jelentkezni? kell, beszámítás kéréssel.

  • A jelentkezések rögzítése az érettségi szoftverben.

A kitöltött, aláírt, leadott jelentkezési lapok alapján a jegyzők folyamatosan rögzítik az érettségi szoftverben a jelentkezéseket.

  • Ellenőrzés, hibajavítás, nyomtatás, aláírás.

A lényeg: február 15-re minden érettségizni szándékozónak végleges (azaz kézi javítást nem tartalmazó), általa (és szükség esetén szülője) által aláírt jelentkezési lappal kell rendelkeznie. Ennek másolatát február 15-e után az iskola által hitelesítve mindenki megkapja.

  • Az igazgató február 25-ig meghozza a mentességekkel, kedvezményekkel kapcsolatos, személyre szóló határozatokat.

Kiegészítő, ismétlő, javító, pótló érettségi vizsga

Kiegészítő érettségi vizsgát akkor tehet valaki, ha sikeresen befejezte az érettségijét (=van érettségi bizonyítványa), és ezt követően a bizonyítványban nem szereplő tantárgyból szeretne érettségizni.

Ismétlő érettségi vizsga az érettségi bizonyítvány kiadása után iskolai felvételi kérelem elbírálásához vagy más okból egyes vizsgatárgyból a korábban sikeresen letett érettségi vizsga azonos szinten, illetve az emelt szintű vizsga középszinten történő megismétlése.

Javító érettségi vizsga a vizsgázónak felróható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett, illetve a megkezdett, de tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt sikertelen érettségi vizsga megismétlése.

Pótló érettségi vizsga a vizsgázónak fel nem róható okból meg sem kezdett, vagy megkezdett, de be nem fejezett érettségi vizsga folytatása.

Gimnáziumunk természetesen lehetőséget biztosít korábban nálunk végzett diákjainknak arra, hogy - amennyiben továbbtanulásukhoz szükséges - nálunk tehessenek középszintű (ún. kiegészítő vagy ismétlő, esetleg javító) érettségi vizsgát. (Informatika érettségi vizsgára sajnos nem tudunk jelentkezéseket elfogadni!) A tudnivalók:

A vizsga - a vonatkozó jogszabályok szerint - díjköteles. A NLG 2011-ben érvényes vizsgadíjai - a fenntartó Önkormányzat rendelete szerint - megegyeznek az Oktatási Hivatal vizsgadíjaival - amelyek az OH 2010.01.12-i közleménye szerint jelentősen emelkedtekFrown. Azaz:

  • a több vizsgarészből álló vizsgákra (az idegen nyelv, a testnevelés vizsgák kivételével) 12.000 17.000 Ft/vizsga,
  • az egy vizsgarészből álló vizsgákra 8.000 12.000 Ft/vizsga,
  • az idegen nyelv, a testnevelés  vizsgákra 20.000 22.000 Ft/vizsga,

amelyet a jelentkezési lap benyújtásakor kell befizetni az iskola pénztárába. (Informatika érettségi vizsgára sajnos nem tudunk jelentkezéseket elfogadni!)
A jelentkezőket arra kérjük, hogy a jelentkezés adminisztrációjának módja miatt (internetes adatfelvitel) legkésőbb február 4-ig személyesen keressenek föl bennünket az iskolában. Feltétlen hozzák magukkal személyi igazolványukat vagy útlevelüket, érettségi bizonyítványukat, illetve nyelvvizsga-bizonyítványukat.

Esetleges kérdéseikkel, problémáikkal keressék Seres Imre, igazgatóhelyettest

Akik emelt szintű vizsgára kívánnak jelentkezni, kérjük közvetlenül a vizsga lebonyolításáért felelős Oktatási Hivatalt (OH) keressék. Az OH  Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság címe: 1132 Budapest, Váci út 18. (telefon: 483-3590)
Az OH-nál lehetőség van online jelentkezésre is az alábbi internet-címen:
http://jelentkezesilap.ketszintu.hu/
(Itt egy részletes tájékoztató is olvasható a tudnivalókról.)
Az OH-nál természetesen középszintű érettségi vizsgára is lehet jelentkezni.

Érettségizőknek: pontszámító kalkulátor

Érdemes kipróbálni a felvi.hu-n található Pontszámító kalkulátort!

Érettségi, "felvételi" tárgyak, 2011

Elsősorban a 2011-ben érettségiző diákjaink számára fontos, hogy megjelent az "OKM közlemény szakokról és érettségi vizsgatárgyakról, valamint az adható többletpontokról a 2011-es felsőoktatási felvételi eljárás során" című dokumentum.

Érettségi, "felvételi" tárgyak, 2012

Megjelent a 2012-es felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyakról és többletpontokról szóló közlemény az  Oktatási és kulturális közlöny 2010/26 számában. 

Érettségi, felvételi változások 2012-ben

A 2012-ben életbe lépő változások három lényeges eleme:

  • A felvételi eljárás során kapható többletpontok mértéke 80-ról 100-ra nő, tehát 400+100 pontos rendszer lesz.
  • Az emelt szintű érettségiért adható többletpontok mértéke 40-ről 50-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy mivel legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható többletpont, így azokkal meg lehet szerezni a maximálisan szerezhető többletpontot.
  • A felvételi eljárás során a minimális bejutási küszöb 240 pontra nő.

A fenti változásokat első alkalommal a 2012-es keresztféléves eljárásban kell alkalmazni, azaz a 2012 februárjában induló szakokra jelentkezők pontszámát már a fentiek alapján számolják. (Bővebben: felvi.hu)

2011-től kevesebb tárgyból lehet emelt szinten érettségizni!

Elsősorban 11.-es (és fiatalabb) diákjaink - és tanáraik - számára fontos, hogy a 2009. év végén megváltozott jogszabályok miatt 2011 májusától az eddiginél kevesebb tárgyból lehet emelt szinten érettségi vizsgát tenni. Az erről szóló közlemény elolvasható az Oktatási Hivatal honlapján.

? a kötelező érettségi vizsgatárgyak

  • magyar nyelv és irodalom
  • nemzetiségi nyelv és irodalom: horvát nyelv és irodalom, német nemzetiségi nyelv és irodalom, román nyelv és irodalom, szerb nyelv és irodalom, szlovák nyelv és irodalom
  • nemzetiségi nyelv: horvát nemzetiségi nyelv, német nemzetiségi nyelv, szlovén nemzetiségi nyelv, valamint az egyes nemzetiségek/etnikai kisebbségek nyelvei: beás nyelv, horvát nyelv, lovári nyelv, román nyelv, szerb nyelv, szlovák nyelv
  • magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett történelem
  • magyar nyelven, illetve a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett matematika
  • az élő idegen nyelv vizsgatárgy esetében az angol, német, francia, olasz, orosz, spanyol nyelvekből tett vizsga;

? a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett

  • fizika
  • kémia
  • biológia
  • földrajz
  • informatika
  • testnevelés
  • természettudomány *
  • társadalomismeret
  • belügyi rendészeti ismeretek
  • katonai ismeretek *
  • gazdasági ismeretek
  • latin;